Bolondkerék, martenica, rönkhúzás, tüzes kerék

"...az egyik leglátványosabb álarcos szokás a horvátok busójárása."

"...az egyik leglátványosabb álarcos szokás a horvátok busójárása."

Tudja-e, mit jelentenek ezek a fogalmak? Ha nem, akkor érdemes ellátogatnia az OIK-ba, s megnézni az első emeleti tárlókban elhelyezett dokumentumokat, amelyek -a könyvtár Nemzetiségi osztályon dolgozó munkatársainak a segítségével – a Magyarországon élő kisebbségek farsangi szokásait mutatják be vízkereszttől nagyböjtig. A cikkek, képek, kisebb-nagyobb tanulmányok élvezetesen és színesen illusztrálják az egy-egy kisebbség körében népszerű, még ma is művelt néphagyományokat, hiedelmeket.

Így pl. a szlovéneknél  még ma is szokás a rönkhúzás. Erre akkor kerül sor, ha a karácsony és hamvazószerda közti időszakban nem volt házasságkötés a faluban. Ezt pótolják azzal, hogy egy díszesen felöltöztetett farönkhöz feleségül adnak egy pártában maradt leányt, szigorú forgatókönyv alapján zajló esketési ceremónia keretében. Szintén a szlovéneknél szokás, hogy ekkor vetnek mákot, mert akkor nem lesz kukacos, s tökmagot is ekkor hámoznak, így ugyanis nem eszik meg a termést a varjak.

Ennél talán sokunk számára ismertebb az egyik leglátványosabb álarcos szokás, a horvátok busójárása. A busó álarcot hagyományosan fűzfából faragták, állatvérrel festették, s birkabőrcsuklyával látták el. A legendák szerint a szokás kialakulása a törökűzés idejére tehető.

Egy komlóskai leírás szerint a ruszinok „farsang farkán” gerslis töltött káposztát és grízes-kásás túrós lángost sütöttek, melyet aztán négybe vágva fogyasztottak el.

Ugyancsak az étkezési szokások közé sorolható a németség körében megtartott „aszalt gyümölcs vasárnapja” (csonkavasárnap), ekkor nem volt szabad kenyeret sütni, babot főzni, de varrni sem. A németség körében népszerű a tüzes kerék hagyománya is:  fából, rőzséből, kukoricaszárból készítették el a kereket, melyet este meggyújtottak. Más területeken ezt fáklyaégetés formájában valósították meg.

Az álarcos szokásokat a bolgárok is őrzik, ott kukerinek hívják. Az ünnepkörből elmaradhatatlan a martenica (piros és fehér selyem- vagy pamutfonalból készült dísz) készítése, kitűzése, a gonosz elűzése céljából.

A gonosz, a boszorkányok képében megjelenő rossz elijesztése a célja a szerbek furcsa szokásának is: a nők a rossz távoltartása céljából magukat fokhagymával kenik be. A szerbek szerint a templomban felismerhetjük a boszorkányt farsangkor egy régi szék deszkájának a segítségével.

A görögöknél jórészt a termékenység-varázsláshoz kapcsolódnak a farsangi időszakra eső szokások. Ég és föld egyesülését látják megnyilvánulni a különféle játékokban, melyek magukba ölelik az esküvő, a halál és a feltámadás gondolatát is. Ezek egyik legkedveltebbike a „Szerzetesek” című játék. Egyes területeken parodizált esküvőket is tartottak. A hagyomány szerint ekkor kapott ajándékot is az ifjú pár, többek között egy szederágakkal töltött paplant abból a célból, hogy ha azzal takaróznak, úgy nyávogjanak a házasok, mint egy macska. Egy másik hagyomány a török-fenyegetettség idején alakult ki: az emberek kecskebőrbe bújtak, arcukat vérrel, korommal alaposan összemázolták, hogy így ijesszék el a támadó törököket.

A lengyeleknél sok evés, ivás, tivornyák jellemezték a farsangi időszakot, amit a papság elítélt, s az „ördög találmányának” vélt. Vidéken inkább a „parasztfarsang” volt jellemző. Ehhez kapcsolódóan a mulatozásokat, mókázásokat inkább a termékenységre, a termésre vonatkozó szokások kísérték.

Ezekkel nincs még vége a farsangi szokásoknak, pusztán ízelítőt kívántam adni a végtelen gazdag és változatos néphagyományokból. Ma legtöbben már csak anyáink, nagyanyáink farsangi fánkjának illatára, ízére emlékezünk, s talán még az iskolai farsangok sajátos hangulatára.

S végül álljon itt egy recept, az elfoglalt könyvtáros kollégák örömére, az OIK gyűjtéséből:

Túrófánk

Hozzávalók:

25 dkg túró

6 evőkanál liszt

3 tojás

csipet só

fél csomag sütőpor

Ízesítők: tetszés szerint cukor, citromhéj, narancshéj, aszalt gyümölcs, vaníliás cukor stb.

olaj vagy egyéb zsiradék a sütéshez

Elkészítés:

A túrót áttörjük, összekeverjük a tojásokkal, liszttel, lisztbe vegyített sütőporral és az ízesítőkkel. A zsiradékot felhevítjük, s evőkanállal kis fánkokat szaggatunk ki a masszából. Belecsúsztatjuk a forró zsiradékba s mindkét oldalát szép pirosra sütjük. A kész fánkokat egy tálba helyezett papírtörülközőre szedjük. Ízlés szerint meghinthető még porcukorral is.

Gyors és nagyon finom!

Sóron Ildikó

  • del.icio.us
  • blogtercimlap
  • description
  • Linkter
  • Technorati
  • Digg

Vélemények

Hozzászólás küldése