Nyári német könyvajánló

a

Kiválasztottam néhány könyvet, amelyek nemrég kerültek könyvtárunk állományába. Melegen ajánlom kedves Olvasóink figyelmébe! A lojalitás viszont azt követeli tőlem, hogy tájékoztassam Olvasónkat: ezek nem igazán strandon olvasható könyvek. Néhány mondat található alább mindegyikükről (www.buchhandel.de), az elolvasásukra vonatkozó döntés pedig már nem az enyém… Tovább »

Nyári könyvajánló

a

Kánikula, vagy borús, esős idő esetére… Néhány újonnan beszerzett könyvet ajánlok.

Herta Müller, a tavalyi Nobel-díjas írónő második regénye magyarul a Lélegzethinta, mely nemrég jelent meg. „Leo Auberg a nagyszebeni kamaszfiú még nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csupán: minél messzebb utazni a kisvárosból, ahol úgy tűnik, mindenki az ő homoerotikus kalandjait figyeli. Öt évet tölt egy kelet-ukrajnai láger poklában. Megismeri az éhséget és a tetveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és jóság bonyolult egyensúlyát.  És megtapasztalja a lágerboldogságot… A Lélegzethinta a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum hitelességű regénye.” (Forrás: www.cartaphilus.hu) Szintén ajánljuk Herta Müller magyarul megjelent másik művét is, amely kétféle fordításban is megtalálható könyvtárunkban: A rókák csapdába esnek, illetve A róka volt a vadász címmel. Tovább »

A párhuzamosok a mesében sem találkoznak

További képekért kattintson a fotóra!

További képekért kattintson a fotóra!

A műKINCSvadászat első félévét Móriczcal zártuk (Móricz Zsigmond: Egyszer jóllakni), s szerintem nem tettük rosszul. Szinte minden Móricz novella kegyetlen, mert megkérdőjelezhetetlen a benne feltárt világ. A szürke csak azért van jelen, hogy még inkább kitűnjön a fekete és a fehér. Ebben az elbeszélésben is két véglet tárul elénk, a szegény paraszti világ és a gazdag grófi élettér. S mint a beszélgetés egyik résztvevője fogalmazott, nincs átjárás, nem lehetséges átjárás a kettő között, a kettő végtelen távol van egymástól, s nem közelíthető. Az elbeszélés alfája és omegája az éhség. A főszereplő Kis János a szó legszorosabb értelmében éhezik: mindennél jobban vágyik valódi táplálékra, ételre. Móricz egy pontos mondatban összegzi egész eddigi életét: „Neki van a legrövidebb neve és a leghosszabb szegénysége.” Tovább »

Tamas Dobozy kanadai író felolvasóestje

Nagyításhoz kattintson a képre!

Nagyításhoz kattintson a képre!

2010. június 23-án vendégünk volt Tamas Dobozy kanadai író, aki Ontarioban él, és 20. századi amerikai irodalmat tanít a Wilfrid Laurier Egyetem Angol Irodalom és Filmtudomány Tanszékén.

A pécsi MESEA (The Society for Multi-Ethnic Studies: Europe and the Americas) konferencián  találkoztam vele, ahol előadóként vett részt.

Legújabb, kötetben még meg nem jelent novelláiból olvasott fel.

Beszélgettünk arról, hogy mit jelent egy magyar származású, másodgenerációs kanadai  írónak az otthon fogalma, a helyhez, nyelvhez, közösséghez való tartozás, létezik-e földrajzi értelemben vett otthon, illetve hogyan veszi át az otthon helyét az országok, nyelvek közöttiség. Tovább »

Új héber könyvek

Új könyvekkel gazdagodott a könyvtár héber nyelvű irodalmi gyűjteménye. A most beszerzett művek nagyrészt már megjelentek magyar fordításban.

Aharon Apelfeld

Aharon Apelfeld: Badenheim ir nofesh

Magyar címe Badenheim, 1939. 1989-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatában.

A kisregény az osztrák zsidóság sorsának állít emléket. A maga ironikus és szürrealisztikus módján azt a folyamatot ábrázolja, hogy a kis osztrák üdülővárosba, Badenheimbe ez évben is visszatérő, gyanútlan nyaralóvendégeket a hatóságok hogyan szigetelik el lépésről lépésre – tisztán bürokratikus eszközökkel – a külvilágtól, miként változik meg napról napra az élet rendje, válik mind fenyegetőbbé a kisváros kedélyes atmoszférája, s fagy meg a levegő a diszkriminált emberek körül. Csupán néhányukban él valamiféle halovány sejtelem sorsuk tragikus végkifejletéről. Tovább »

műKINCSvadászat 6.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban csütörtökön hatodik alkalommal gyűlnek össze a műKINCSvadászok, akik nem mások, mint egy testet-lelket felüdítő szellemi wellness lelkes résztvevői. Ez a „vadászat” nem tör életekre, de „menthet” életet. Ebben a hónapban Móricz Zsigmond Egyszer jóllakni című szívbe markoló elbeszélése lesz a lélekmentő beszélgetés kiindulópontja. A műből vett részletek segítenek majd a résztvevőknek abban, hogy a kiszolgáltatottságról, féltékenységről, vágyról, a szegénységről és gazdagságról saját életükből vett példák segítségével beszéljenek, valljanak.

A műKINCSvadászaton az adott mű élményszintű megismerése a cél, így bárki részt vehet rajta. Nem kell hozzá fegyvertartási engedély, pusztán nyitottság, empátia, kíváncsiság szükségeltetik! A foglalkozásokat Sóron Ildikó biblioterapeuta, a könyvtár tájékoztató könyvtárosa vezeti. A korábbi foglalkozásokról bővebben olvashat a könyvtár honlapján illetve blogjában.

Információ: soron.ildiko@oik.hu, 1/318-3688/303

Az időpont: 2010. június 24.  17 óra

Helyszín: az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendezvényterme
Budapest,  V. kerület,  Molnár utca 11.

Folytatás szeptemberben!

Sóron Ildikó

Hang-hordozás / Voices carried

Gretchen Meddaugh és Mary Murphy (jobbra)

Gretchen Meddaugh és Mary Murphy (jobbra) - További képekért kattintson a fotóra!

2010.  június 14-én Gretchen Meddaugh és Mary Murphy Budapesten élő, angol anyanyelvű színészek olvastak fel a könyvtárban. Amerikai és ír irodalmi szövegekből válogattak: David Sedaris novellákat, esszéket és Frank O’Connor novellákat hallottunk a Hang-hordozás című felolvasóesten.

Június 23-án újabb felolvasóestre kerül sor könyvtárunkban: Tamás Dobozy kanadai író olvas fel saját műveiből. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Zsizsmann Éva

Végletek közt, vég nélkül – műKINCSvadászat 5.

Odi et amo. Quare id faciam, fortasse requiris.
Nescio, sed fieri sentio et excrucior.
(Catullus: Carmen 85.)

A provokatív felütés, a végtelenül egyszerű fogalmazás és a szívbe markoló őszinteség, mellyel Catullus 2000 éve sokkolja az emberiséget, a legutóbbi műKINCSvadászat résztvevőit is megérintette. A vers tömörségében és sűrítettségében rejlő művészi szépség és gondolati gazdagság a felvilágosodás korától élénken izgatja a magyar költőket. Ennek eredménye több nagyszerű fordítás, mely a magyar nyelven értőkhöz igyekszik a legpontosabban eljuttatni Catullus fájdalmát. Mert bár a vers témájában a szerelemről (is) szól, mégis az abból fakadó, azzal járó gyötrelem érzése uralja az epigrammát. Tovább »

Elhunyt Andrej Voznyeszenszkij

Andrej Voznyeszenszkij (1933-2010)

Andrej Voznyeszenszkij (1933-2010)

2010. június 1-én, 77 éves korában, elhunyt Andrej Voznyeszenszkij, a 60-as évek,  a szovjet időszak egyik legjelentősebb, legmerészebb költője. Megosztó személyiségét sokat bírálták, többek között Hruscsov is.

1958-ban  a Parabola című kötetben megjelent Mesterek poémája műve által vált ismertté.

Részletesebben  itt olvashatnak róla.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban a következő műveket találja meg Voznyeszenszkijtől orosz, magyar, angol, német és francia nyelven. Tovább »

In memoriam Békés Pál

„Némán álltunk a pályaudvar nyüzsgő tömegében. Bőröndök, csomagok, hátizsákok, kopott zakók, izzadságszag, a hunyorgó neonfényben elfolyó viaszszín arcok úsztak körülöttünk. Felgyülemlő zaj: érkező és induló vonatok, a hangszórók sikongatása visszhangos mormogássá torzul, sokhangú, soknyelvű kiáltozás. A tárgyak és az emberek összetorlódtak mellettünk, majd elcsúsztak kétoldalt, ahogy a víz folyja körül az útjába vetett kavicsot. Egy hátizsák súrolta a hajad. Rám nevettél. Erőtlen próbálkozás volt.

Te sem hitted, hogy az a vonat ott mellettünk elindulhat. Én sem hittem, csak valami sejtés motoszkált bennem; már bedobtam a hátizsákom a szűk kupéba, már váltottam néhány szót a szemközt ülő német lánnyal, és többször ellenőriztem a vagon oldalán függő tábla félreérthetetlen, szikár betűit: Budapest. A tábla mellett álltunk, és néztük egymást. És nem hittük, hogy ez a vonat el fog indulni.

A lent maradók feladogatták a csomagokat, búcsúszavak röppentek és nevetések. Érces kopogás emelkedett az összemosódó moraj fölé, egy vasutas kocogtatta hosszú nyelű kalapáccsal a vonat kerekeit.

Szótlanságunk kötélnél erősebb gúzsba kötött bennünket. Nem volt mit mondanunk. Minden elhangzott már. Csak a lényeg hiányzott, de ezt akkor még nem tudhattam, és most már nem közölhetem veled, nincs rá mód, hogy közöljem…”

Idézet Békés Pál: szerelmem, útközben című művéből

Korábban »